Szentes Árnyai

A jövő útjai / Novellák (906 katt) Ha'lathin
  2010.09.11.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/8 számában.

Szentes, Magyarország 2064 szeptember 26, péntek; 0.21

Az ütött-kopott Gaz-Willy terepjáró kényelmesen fordult be a Kossuth utcára, miközben az őszi eső halkan szemerkélt a sötét városra. Leállt a kocsival a Zsidó-templom előtt. Az épület több mint félévszázada ugyanazokat a funkciókat látta el a város életében, mióta a múlt század utolsó évtizedében felújították. Zsidó szentély, könyvtár, és Mátrixpont.

Árnyacska kiszállt a humán méretűre tervezett gépjárműből, és összébb húzta magán a páncélkabátot, mely most is jó szolgálatot tett, hiszen a szeptember végi szemetelő eső, már ott hordozta magában a tél leheletét; érezni lehetett benne a maró hideget. Árnyacska tudta, hogy ez egy fontos este, ezért nem akarta lekésni a találkozót, amit a Szentes-tó városhoz közelebbi részéhez szervezett Izomagy a Nádvágók vezetője. De mindenképpen meg akart arról bizonyosodni, hogy nem lesz semmi gond, és nem szerette volna, a Nagy Testvér kiszúrja őket. Ezért is jött először ide a Könyvtárhoz.

Fellépett a járdára, majd gyors, de nem sietős léptekkel megkerülte az épületet. Állhatott volna az épület mögötti parkolóba is, de akkor félő volt, hogy valami baja lesz a terepjárónak. Neki pedig ma este mindenképpen szüksége volt a járműre; a Szentesért Társulás rendfenntartói jobban ellenőrizték a főutcát, mint a mellékutcákat. Mivel a sötét helyeken előszeretettel belezték ki a járműveket a bandák, és motor nélkül a terepjáró nem megy.

A biztonságkedvéért először körbenézett, mielőtt benyomta volna a templom pinceablakát, és bebújt rajta. Számára ez rutin volt, számtalan esetben tört már be a könyvtárba, hogy fellépjen a Mátrixra, és elintézzen egy-két ügyét; ha nem az illegálisan felállított csatlakozóját akarta használni a Vajda-telepről.

Az igazgatói irodából intézte folyamatosan az ügyeit, és még idáig egyetlen egyszer sem kapták el. Maga is csodálkozott rajta. Éppen ezért a lehető leggyorsabban végzett a műhold kikapcsolásával, hogy ne lásson semmit, mikor a Szentes-tó fölé ér. Az erősen módosított CMT Avatar megint csak jó szolgálatot tett, nem hiába fizetett érte egy kisebb vagyont.

Tizenöt perccel később leállította a tóparton a terepjárót Árnyacska, felpillantott az égre. Tudta, hogy a műholdak odafent köröznek, de ebben az órában Szentes "láthatatlanná" válik a számukra. Az órájára pillantott - még húsz perc a találkozóig. Kényelmesen hátradőlt a rozoga ülés pedig hangos nyöszörgéssel vette tudomásul, hogy a nő megváltoztatta a testhelyzetét rajta.

Árnyacska körbepillantott a nádasban. Nem sok minden mozdult ezen az őszi késő órán. Ahelyett, hogy otthon aludnék - gondolta. Egy nagyzási hóbortban szenvedő trollnak segítek. Lelki szemei előtt borult minden harsány zöldbe, és kellemes langy meleg nyárrá változott a táj. Egy sok évvel ezelőtti nyári emlék idéződött fel benne; kiszökött a házukból szülei határozott tiltása ellenére, találkozzon azzal a magas jóképű sráccal. Azzal a céges disznóval! Pedig teljesen bele volt csavarodva tizenhat évesen. De csak utána jött rá, hogy minden férfi - különösen a cégesek - egy mocskos disznó. Egy perverz disznó. Csak azért csábított el, mert kíváncsi volt... Hogy a törpe lányok mennyire "bozontosak". Persze miután lefeküdt vele, a srác dobta, arra hivatkozva, hogy nagy köztük a társadalmi különbség, csak azért mert egy kicsit barnább a bőre, mint a magyar lányoknak általában. De hogyan is gondolhatta, hogy együtt marad vele. A szüleinek persze nem szólt egy szó sem; szíjat hasítottak volna a hátából.

Árnyacskát az óra sípolása ébresztette fel az álmodozásból. Idő van! - gondolta, és leellenőrizte, hogy a Ceska vz/120-as pisztolya töltve van-e. Az ember ugyebár sohasem tudhatja, mibe szaladhat bele egy ilyen találkozó alkalmával. Mivel mindig készen áll a vadászatra.

Kiszállt a kocsiból, és elindult a megbeszélt hely felé.

- Na megjött a feles tesó is! - mondta a jelenlévők közül az egyetlen ork, utánozva vígjátéki stílusban a lány nemzetiségét.
- Fogd be, bunkó! - vetette oda a lány a fickónak.
- Na, ha már ilyen családiasan összejöttünk, akkor rátérhetnénk az üzletre. - mondta Izomagy a csapat egyetlen troll tagja. A Társulat kezd egy kicsit messzire menni. Két napja megerősítették a járőrszolgálataikat a mocsárban és a környékén. És így bajosan hozzuk be a cuccokat.
- Mi lenne a dolgunk? - kérdezte Árnyacska.
- Nem kertelek. Át kellene hozni egy szállítmányt a szegedi határon. - mondta a troll, miközben az egyik agyarának ezüst tokját piszkálta.
- Be se képzeld! - vágta rá a nő. Hogy bennünket lőjenek le a határvadászok, mint valami gumikacsát. Az egyébként is az ennek a beképzelt majomnak a reszortja! - bökött az orkra.
- Téged egyébként is elsősorban elektronikai szakértőként, illetve Mátrix fedezetként használnánk. - nyugtatta a troll a törpét.
- Miféle Mátrix? Örülhetünk, ha van kapcsolat a rendszerrel, főleg nem itt a semmi közepén! Nem kell a púder Izomagy! Mi a VALÓDI oka, hogy kellünk ehhez a melóhoz? - szegezte neki a kérdést paprikás hangnemben a lány.
- EZ, a valódi ok. - mondta a troll megőrizve a hidegvérét. - És úgy tűnik, rászolgáltál a hírnevedre; tényleg nagyszájú vagy.

De a törpe még mindig nem hitt neki.

- Mennyiért? - kérdezte az ork, akit Pléhpofa névre hallgatott, egy eléggé nyilvánvaló beültetés miatt. A kérdés végül Árnyacska érdeklődését is felkeltette, és a gyanakvását némileg elaltatta.
- Húszezer, plusz a jutalék. - bólintott a troll.

Húszezer nujen. - gondolta a lány. Azzal egy jó ideig kihúzhatják. Bár az afancokkal teli mocsárban mászkálni, így szeptember végén még nem biztonságos. De akkor is, húszezer nujen! Persze azért egy újabb kérdés fogalmazódott meg benne.

- Csak azt nem tudom, miféle Mátrixtámogatás kell odakint a mocsárba?
- Mint mondtam, - folytatta a troll - elektronikai szakértőként van rád szükségünk, és te egy másik helyen leszel, becsatlakozva. Segítened kell a Társulat elleni vadászatban... - mondta sokat sejtetően.

* * *

Lassan lépdelt a zsombékok között Tamás atya. Jól tudta, hogy habár már elkezdődött az ősz, de ha ügyes, akkor még találhat kővarangyot a Szentes-tó déli részén fekvő láposban. Tehát érdemes volt ezen a korai órán kijönnie, mivel ilyenkor már a csempészek, már hazatértek, de az utolsó szafarik még nem indultak el a mocsárban. Így nyugodt volt a környék, és az ég kelet felé már erősen világosodott.

Nem félt attól, hogy egy afanc - azaz egy parakrokodil - megtámadja, mivel jól felkészült ellenük; és magával hozta a kábító lövedék varázsfókuszát is. De megéri a kockázatot, ha véletlenül összefutna egy krokodillal, mivel a kővarangy homlokán található ásványos kicsapódás tökéletes alapanyaga lesz a következő fókuszához, és rendkívül értésesek az ilyesfajta alapanyag.

A nádasból egy csapzott emberfej emelkedett ki. A pap egy pillanatra visszahőkölt, és elkezdett összpontosítani a mágikus energiáira, hogy varázslatot formázzon belőle. Az emberi fejhez test is párosult, haját összetapasztotta a víz, és bizonyos helyeken a rászáradt vért sem tudta feloldani. Kiköpte a mocskos vizet, és köhögve próbált kimászni a partra. A pap odaugrott, és segített neki kimászni a vízből. A nő teljesen legyengül, és valószínűleg át is fagyott a hideg vízben.

- Hol sérült meg? - a dekás próbálta a látását a papra fókuszálni, de miután harmadszorra sem sikerült, így időlegesen feladta.
- Hol sérült meg, a fején kívül? - kérdezte ismét a katolikus pap.
- Valószínű, hogy csak ott. És agyrázkódásom is lehet, mivel kettőt látok magából. Tulajdonképpen ki maga? - próbált talpra állni Árnyacska.
- Tamás atya vagyok a szentesi katolikus plébániáról. De jobb lenne, ha nem beszélne, és mozogna sokat, legalább addig, amíg meg nem vizsgálom. - ezzel elkezdte asztrális képét vizsgálni a lánynak, további sérülések után. De szerencsésen nyugtázta, hogy nincsenek.
- Árnyacska. - csak ennyit mondott, mert papok ide, vagy oda nem nagyon bízott meg benne.
- Hívok segítséget.
- Ne! Ha autóval van atyám, akkor nagyra értékelném, ha bevinne a városba, onnan, majd elintézem a dolgaimat. - bár tökéletesen tisztában volt vele, hogy segítség nélkül még a papnak a kocsijáig sem jutna el.
- Jöjjön, nincs messze a kocsim. - ezzel ölbe vette a törpe dekást és elindult kifelé a mocsárból.

Egy hatalmas árny csusszant ki a vízből. Legalább négy méter hosszú volt - hanem hosszabb - és hódra emlékeztető farka eloszlatta azt a gyanút, hogy egy cirkusztól elszökött krokodil akar reggelizni. Kitátotta a száját, és rásziszegett a Tamás atyára. Az atya összpontosított, és a fókuszának erejének egy részét felhasználva megerősítette a varázslatát, mely csak az asztrális síkon volt látható. És elengedte a varázslatot, melynek következében az afanc azonnal álomra szenderült. Majd az atyára ható asztrális energiák negatív következményeit próbálta csökkenteni - ugyancsak a fókusz megmarad erejének segítségével. Sikerült teljesen eliminálnia azokat. Tamás atya megszaporázta a lépteit a rozoga, benzines Nissan Jackrabbitje felé.

Árnyacskának csak foszlányok maradtak meg, hogyan kerülhetett a mocsárból a katolikus templom parókiájára. Amikor megérkeztek, mintha látott volna két mozgó vízköpőt a parókia tetején, de utána szinte biztos volt benne, hogy csak képzelődött. Betudta a fejét ért sérülésnek.

Két nappal később, már tisztán emlékezett a vadászat részleteire, miután a katolikus pap többször is meggyógyította, mind hagyományos, mind mágikus módon. Hálás volt a papnak, mivel nem kérdezett semmit, és a rendőröket sem értesítette. Árnyacska fejében kavarogtak a gondolatok.

- Az a szemét izomagyú troll! Nem véletlen a névválasztás. - gondolta keserű szájízzel. Még hogy fegyvercsempészet. Drogokat kellett áthozni a határon. Mocskos díler! Ráadásul maga is függő. De jelen helyzetében nem tudott semmiféle módon tenni a Dél-alföld második legnagyobb bandájának fejével. Pedig lett volna ötlete ezzel kapcsolatban. Talán majd egy másik, kedvezőbb alkalommal, biztosan alá tud gyújtani.


A szerző megjegyzése: Amennyiben a kedves olvasó érdeklődését felkeltette egy lehetséges - 2064-béli - Szentes leírása, akkor többet is megtudhat a nedvescica.extra.hu weblapon a Letöltések/Shadowrun könyvtárban. Mindenkit szeretettel várok.

Előző oldal Ha'lathin