Múlt

Szépirodalom / Versek (1175 katt) Kétvirág
  2012.09.30.

Az álmok kora volt,
így most már megfakult,
A hangja csöndbe hullt,
És tükre megvakult.

Sóhaja mégis szisszen a szélben,
Lüktető érként dübben a mélyben.
S játékát látod arany falevélben.

Előző oldal Kétvirág
Vélemények a műről (eddig 2 db)