Kedvenc rajzfilmem: Tom és Jerry
Külvilág / Mozijegy (2713 katt) | Homoergaster |
2012.09.20. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/6 számában.
A Tom and Jerry – a továbbiakban: T. and J. – az első olyan „tömegmédium” a számítógépek előtti korból… nagyon, nagyon azelőtti korból… amely azonnal a teljes figyelmet… nem kéri, követeli! Meg is kapja, feltétel nélkül! Ahogy elkezdődik a kisfilm, a tekintet a képernyőre tapad, és nem tud onnan elszakadni. A T. and J. akciórajzfilm, szerintem ezt nem fogja vitatni senki. Szinte állandóan történik valami, száguld, pörög, ha meg leáll, annak oka van. Na, ez az akciófilmek sablonja. Gondoljunk bele, milyen hajmeresztő eseményeket látunk egy-egy epizódban, alig néhány perc alatt! Persze ezek az akciók a valóságban többségben nem működnének, és ha mégis, súlyos, halálos sérüléseket okoznának a szereplőknek. Persze a főhősök sérthetetlenek, és a film pereg tovább… hoppá! Az akciófilmek, pl. a Die Hard, is így működnek, ott is ez a helyzet!
A rajzfilmek nézése gyermekkori szerelem, és itt nem csupán a magyar televízióban vetített esti mesékről van szó. A ’80-as években, de még a megelőző ’70-es végén is, rendszeres családi program volt a TV-Belgrad, vagy TV Novisad megkeresése, a kásás, fekete-fehér vétel beállítása. Az esti műsorsávban, ha jók az emlékeim, 8 után a jugók amerikai rajzfilmeket vetítettek.
Nem egyet, nem kettőt, ha belemelegedtek, akár 4-5-t is. A T. and J.-re nem emlékszem, de a Rózsaszín Párducra (Pink Panther), kis harkályra, Csőrikére, porky pig-re és a nagy kedvencemre: Bunny-ra, a nyúlra, a Merrie melodies-ből nagyon is! Remekül szórakozott az egész család. A T. and J. életérzés nálam a ’90-es évek egyik tipikus alapélménye. Amikor bejöttek a külföldi tv-csatornák, hirtelen sok zenei klipet, filmet láthattunk, filmismertetőket, vagy dokumentumfilmeket – még akkor is érdekesek voltak ezek, ha nem magyarul, hanem mondjuk németül – és persze a rajzfilmek sokaságát.
A Cartoon Network követett el olyan merényleteket a nézői ellen, hogy bizonyos rajzfilmeket hétvégi napokon a teljes adásidő alatt végtelenítve vetített. A T. and J. hétvége orrvérzésig nézett blokkjai emlékezetes kulturális esemény a számomra. Ez a brutális adagban bevett akciórajzfilm-kúra a szülője annak a most már soha nem szűnő tiszteletnek, amit ezen sorozat iránt érzek. Képtelen vagyok megunni! A testvéremmel jól bírtuk a gyűrődést, úgy emlékszem, a reklámokat használtuk ki, hogy elmenjünk WC-re, és együnk.
Később történt, hogy három órányit átvettem Szabó Dénes barátomtól, akinek megvolt egy kazettára való a T. and J. maraton c. akcióból. Dénes elmondta, hogy emlékei szerint a Cartoon Network egy időben minden január elsején 24 órán át nonstop T. and J-t sugárzott. Ebből a letemető jellegű élményből lett egy VHS kazettám általa. Ez a kazetta a DVD-korszak beköszöntéig böcsülettel helytállt, hűen szolgáltatta a T. and J. feelinget. Amikor később lehetőségem adódott rá, digitalizáltam két lemezre. Ennek nagyon örültem, s máig örülök, mert a hangulat meg lett örökítve. Tekintve, hogy a kazetta miken ment keresztül, kész csoda, hogy ez, ha nem is 100%-ban, de sikerült.
A VHS T. and J-nek nagy hasznát vettem. Egy időben a munkahelyemen engem bíztak meg a kora reggeli ügyelettel. Ez abból állt, hogy a dolgozó szülők korán beadott gyerekeit valahogy le kellett kötni. Jó időben ezzel nem volt semmi gond, kinn játszottak az udvaron. A tél meg a rossz idő, na, az problémás volt. Ilyenkor egy teremben ücsörögtünk, volt, aki olvasgatott, leckét csinált, sőt esetleg készült az órákra (!?), avagy kártyáztak, társasjátékoztak. De a legnépszerűbb egyértelműen a mesenézés volt. Általában nagy klasszikusok kerültek terítékre, az iskolának megvoltak ezek, mint például a Pinokkió, vagy a Dzsungel könyve. Ez még a DVD elterjedése előtt volt, így VHS kazettáról mentek a filmek. Nos, hogy legyen mit lejátszani, kerestem meg Dénest, T. and J ügyben. Mint kiderült, nagy ötlet volt. Az én időmben 3 kazetta volt abszolút veretlen a sikerlistán, íme:
1/ Tom és Jerry maraton 3 órában felvételről, X-szer megnézhetően, visszatekerhetően.
2/ A Birodalom visszavág eredeti változat műsoros kazettán. A kazetta meghalt, lejátszhatatlan.
3/ A Jégkorszak első része, ugyanezen a kazettán az Egértanya c. filmmel.
A rangsor önmagáért beszél. Erre céloztam az előbb, amikor a kazetta kálváriáját említettem. Egy ízben még az is megtörtént, hogy az ügyelet végén elfelejtettem kikapcsolni a videót, így a már másodjára futó szalag ment az első óra alatt is. Persze egy idő múltán kikapcsolták… a tv-t, mert az osztály a tananyag helyett a T. and J-t nézte. Tehát a tv kikapcs, a rajzfilm meg fut tovább a lejátszóban. Azért megvártam az óra végét, és magamhoz vettem a kazit, nem hagytam, hogy esetleg valakinek megtessen.
Később a fiam, nagyon kicsiként, szintén jó párszor megnézte a kazettát. Valószínűleg akkor ő még ehhez a rajzfilmhez túl kicsi volt, de azért élvezte, mivel emlékeim szerint nem akarta abbahagyni. Amikor vettem DVD-lejátszót, egy tucatnyi műsoros T. and J-t vettünk neki, amit máig nézeget. A VHS felvételek egy részét meg sikerült digitalizálnom. Ezek a T. and J. maraton darabok most már megmaradnak… ámen.
A T. and J.-ben az a jó, hogy a mindennapi gondok, a stressz, a munka után az ember hazatérvén megnéz két-három epizódot, csak úgy találomra a gyűjteményéből, avagy célzottam a kedvencei közül, s máris jobb a közérzete. T. and J. akciói, burleszkes, tortadobálásos, gereblyére lépős vad gegjei felhőtlen, vidám szórakozást nyújtanak. A filmekben mára már minden elem klasszikussá vált. A horror klisék éppúgy, mint az akció fordulatok, vagy a rekeszizmokra közvetlenül ható burleszk elemek. Hiába telt el 1940, a nyitó epizód óta annyi (72) év a filmecskék most is elérik hatásukat, ikszedjére megnézve is.
Úgy vált ikonná generációk számára, hogy egyes elemeit jócskán meghaladta az idő. Az epizódokban dzsessz szól a rádióból, de a fontos híreket is ott hallgatja Tom, a TV-nek szinte nyoma sincs, Tom lámpaburából és csíkos függönyből jampecnek öltözik, ha fel akar vágni a cicalány előtt. A háború idején a cigaretta a pihenés, a feszültségoldás cselekvése volt – a frontkatonák képe mindkét oldalon, ahogy a harcok szünetében bagóznak –, ma viszont intenzív ellenkampány folyik, nem is sikk már a cigizés. Na és persze az evés. A filmekben a szereplők, ha egy finomságokkal megrakott asztalhoz jutnak, elképesztő mohósággal zabálnak húst, édességet, köretet és persze Jerry a sajtot. Esznek még banánt, paradicsomot és más gyümölcsöt-zöldséget, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az ellenfél képébe mázolják.
A pia, főleg a pezsgő kiválóan imitálja a harcmezők ágyúit, a pezsgő-nehéztüzérség mellett például a vörösbor se kutya, amikor a megcsapolt hordóból kiömlő özönbor Tomot lesodorja a lefolyóba. Itt jön a képbe a kajával való játék, a pazarlása. Ez a tevékenység lenyűgöző méretben folyik az epizódokban. Elvileg mindenkit arra nevelnek, hogy ne játsszon az ennivalóval, és ne pazarolja.
A T. and J. epizódjain szórakozva a kedves néző kiélheti elfojtott komplexusait, és kiélvezkedheti magát a tönkretett vacsoraasztal szétcincált finomságain. A különböző desszerteket vadul felfalják – egy levegőre –, a másik ellen bevetik lövedéknek, vagy a túlmelegedett hátsók lehűtésére használják. Vagy Tom gazdaasszonya vár vacsoravendégeket – el lehet képzelni, a romok láttán mit lép majd a hölgy – vagy megbízzák a macskát fővesztés terhe mellett, hogy vigyázzon az asztalra.
A rajzfilm figurái „élnek”, érzelmeik valódiak, tudunk azonosulni velük. Összetettek, mimikájuk nem csak komplex és emberi, hanem széles skálán mozognak. A sorozat azért is időtálló, mert a figurák emberi és tipizált tulajdonságait természetesnek vesszük, ez így van rendjén. Valójában ez egy kimagaslóan művészi teljesítmény! Hogy mennyire az, elég csak a ma divatos rajzfilmek nagyobbik felét citálni, azzal összehasonlítani. A T. and J. epizódjait nem azért nézi az ember, hogy valamiféle elmélyült tanulságot, netán katartikus üzenetet kapjon, hanem azért, hogy kikapcsoljon, szórakozzon.
A T. and J filmekben, főleg a William Hanna és Joseph Barbera nevével jelzett korban, még jóval az akciófilmek ideje előtt megszületett az akció zsáner sémája és dramaturgiája. Figyeljük csak meg a kor filmjeit! Ennek a pörgős stílusnak még nyoma sincs. A klasszikus krimi és a noir uralkodik. A mai kor egy furcsa és meglehetősen visszatetsző hozadéka a T. and J. utóéletében, hogy néhány mimózalelkű hiperilletékes elkezdte megvagdosni némelyik epizódot, hogy megfeleljenek a hiperérzékeny és hipercivilizált metódusnak.
Egy alkotás, legyen az bármilyen, szóljon az bármiről, utólagos átfabrikálása számomra az alkotói szabadság megkurtítása. Főleg ha a szerző esetleg már nem is él, és nem tud tiltakozni. Olyan ez, mintha egy mesteri verssort átszabnánk egy mesterkélt rímre, csak azért, mert valami betonvirág szerint utal valamire, ami szerinte nem jó. Sajnálom, ha kiakasztom az olvasót, ez a baromság ezt hozza ki belőlem. Legjobb példa: „A kis árva” c. rész, aminek a végét eszelősen megkurtították csak azért, hogy a néző ne láthassa, ahogy Tom indiánból egy gyertya miatt négerré ég le, aztán Jerry egy pezsgővel belövi… egy üvegszekrénybe. Még szerencse, hogy a Youtube-on meg lehet nézni, sőt LE IS LEHET TÖLTENI az eredetit!
Ha az epizódok logikája, a cselekmény úgy kívánja, akkor Tom macska nem csak Tom macska, hanem az ellenség vagy a dzsessz kultúra képviselője… Íme, ragadós a hülyeség! Egyszerűbben: vannak olyan részek, amikben Tom hol náci, hol néger. És akkor mi van? A legtöbbször azonban egy vad és ravasz macska, aki teljes joggal ki akarja nyírni a pimasz és lopós egeret... Ha már itt tartunk. Érdekes, hogy a filmek elején általában Tom aratja villámgyőzelmeit, az ő ötleteit szenvedi el Jerry. Például akkor, amikor az általában ravasz és ügyes egér bepánikolva, ostoba módon menekül az őt vonatként üldöző intelligensé, sőt élővé váló billiárd-, teke- és tűzijáték golyók elől… persze hogy ráfázik.
Aztán fordul a kocka, olykor többször is, és a blitzkrieg vad kézitusában védekezéssé válik. A helyiségek, a vacsoraasztal romokban, és Tom, mondjuk, egy összetört, eredetileg porcelánokkal teli szekrény alól fehér zászlót lenget. Bár ez megfelel a történelmi analógiáknak, időnként azért megesik, hogy Tom macska győz… ritkán, de előfordul. A legjobb példa erre „Az egerek éve” c. Chuck Jones epizód, amiben két egér végig szívatja az aludni vágyó Tomot, aki végül rájön a turpisságra, és egy revolverrel bebiztosított üvegbe zárja a két bajkeverőt. De azért békekötés is van, karácsony este.
Ha már említettem a horror-fantasy vonalat. Az alkotók kissé fantáziátlanoknak tűnnek, csak a már sokszorosan bevált recepteket ismételgetik. A legtöbbször megtalálható fantasztikus elem, a „láthatatlan ember” motívum, a ránctalanító smink krém, vagy láthatatlan tinta újszerű felhasználási módjával. A filmek sajátos értelmezésében, ami eltünteti a ráncokat vagy az írást, az eltünteti a testet is! Így lesz a sminkből meg a tintából csodafegyver.
A Dr. Jekyll és Mr. Hyde vonal szintén nagyon erős. A ’40-50-es években szinte kötelező kör. Minden jelentősebb rajzfilm legalább egyszer feldolgozza Robert Louis Stevenson ötletét. Az átváltoztató itóka is kacagtató fordulatokat eredményez. Ez az eredeti sztori röhejes fonákjává válik. No azért találtam egy olyan ötletet, amit még Stephen King is felhasznált, és nem nevetünk rajta. Az életre kelő játék. Az életre kelő játék gonosz.
A „Megőrjít ez az egér” c. epizódban egy játékáruházban harcol Tom és Jerry. Itt először az egér a jobb. A fordulatot az hozza, hogy Tom kezébe kerül egy távirányító, amellyel a menekülő Jerry ártalmatlan tűzoltóautója felett átveszi az irányítást. Az autócska gonosz szörnyé alakul, komikus elemekkel tarkítva üldözi Jerryt. Végül már nem gurul a kerekein, hanem lépeget, és meg akarja enni az egeret… nem semmi. Nem vagyok benne biztos, hogy egy kisgyereknek ez jó hatású. Végül azonban oldódik a horrorélmény, amikor egy Jerry által elmozdított tekegolyó elől kutyaként fut el a gonosz autó. Érdekessége az epizódnak, hogy a sínekre kihempergő macskát az egér megmenti a váltó átállításával. Ezért angyalszárnyakat kap és glóriát, majd a szárnyain repül el a vége főcím előtt. Az viszont nem zavarja az újkori érzékenyeket, hogy a filmből nem derül ki, vajon a váltó önkényes átállítása mekkora katasztrófát okozott…
A Macska a mennyben c. részben fajsúlyosan jelenik meg a pokol és a menny. Bár a szereplők sérthetetlenek és halhatatlanok, ezen rész kedvéért Tomot egy zongora összelapítja, ahogy Jerryt üldözi, és a túlvilágra juttatja. Ám a mennybe induló vonatra nem engedik föl, mert gonosz volt „egy ártatlan kisegérrel”, ez volna Jerry, aki mint tudjuk, minden, csak nem ártatlan. Kap egy óra haladékot, mielőtt odalenn az üstben el nem kezdi főzni a kutyaördög. Nem semmi ez a figura, igazi bibliai rémlátomás. Egy megbocsátó nyilatkozatot kell aláíratnia Jerryvel. Tom mindent megpróbál, tortát ad az egérnek, erőszakot alkalmaz, még aláírást hamisítani is akar! Hiszteroiddá válik, amikor az egér széttépi a papirost. Végül az utolsó pillanatban Jerry aláír, de macska lekésik a mennybéli vonatról… A pokol tüzéről kiderül, hogy Tom túl közel szundikált a kandallóhoz, és rosszat álmodott. Felébredve látványosan szereti az egeret, aki nem ért az egészből egy kukkot se...
Azt hiszem, ha most elkezdeném elmesélni a kedvenc részeim, ha csak kivonatosan is, azzal egy különszámot meg lehetne tölteni. A vállalkozás izgalmas is lehetne, hiszen társadalmi korrajzon át személyes következtetésekkel megspékelt kedvcsináló összefoglalót lehetne rittyenteni a kaleidoszkópszerű élményanyagból. Erre azonban most nem vállalkozom. A személyes élményekről ennyit, következzenek az interneten hozzáférhető objektív adatok.
Wikipédia:
„William Hanna és Joseph Barbera összesen 114 epizódot készített 1940 és 1957 között az MGM stúdió animációs részlegénél Hollywoodban, Kaliforniában.1960-ban az MGM stúdió megbízására újabb Tom és Jerry epizódok készültek a Rembrandt Films gondozásában, Gene Deitch vezetésével. Az újabb epizódok 1963-tól ismét Hollywoodban készültek, Chuck Jones vezetésével 1967-ig. A Tom és Jerry később újra megjelent a televízióban az 1970-es, '80-as és '90-es években új részekkel, Joseph Barberának, William Hannának és a Filmation Studiosnak köszönhetően. Jelenleg a Warner Bros. rendelkezik a Tomés Jerry jogaival, és készíti a Tom and Jerry Tales-t, amelyet az Egyesült Államokbeli The CW csatornán sugároznak.
A Tom és Jerry sorozat születése Rudolf Isingnak köszönhető, aki az első, az „Elbocsátás (Puss gets the boot)” című epizód producere volt. Eredetileg Ising a két rajzfilmfigurát Jaspernek és Jinxnek nevezte el, többször hallhatni, hogy a macskát eltartó asszony rászól: „Jasper?! Jasper! Mm-hmm... that nogood cat!” – azaz – "Jasper?! Jasper! Mm-hmm... az a mihaszna macska!”
Az epizódok középpontjában rendszerint Tomnak Jerry elfogására irányuló sikertelen kísérletei állnak. Tom a legtöbbször nem is akarja megenni Jerryt, és néhány részben a páros valójában egészen jól kijön egymással, így az ellenségeskedés hátterében valószínűleg csak a hagyományos macska-egér ellentét áll. Az egyes epizódok a bennük megjelenő erőszakról is híresek; ám egy rész sem tartalmaz véres jeleneteket, és ezek a részek is inkább humorosak, mint durvák – a sajátos képi humor és a zene hatására.
A háttérzene szintén fontos szerepet tölt be a részek alatt, kihangsúlyozza a cselekményt és érzelmeket is kölcsönöz az egyes jeleneteknek. A zenei rendező, Scott Bradley összetett műveket alkotott, amelyek a jazz, a klasszikus zene és a korabeli popzene elemeit ötvözik. Általánosságban elmondható, hogy nem fordul elő szöveg a rajzfilmben, leszámítva néhány epizódot; a Tom és Jerry közötti dialógusok főleg felordításokból és felkacagásokból állnak, amelyet gyakran trombita, vagy más hasonló hangszer szólaltat meg…
1954 előtt minden Tom és Jerry epizód standard 35 milliméteres Academy film formátumban volt rögzítve, 1954-től kezdve néhány rész mind standard, mind szélesvásznú CinemaScope formátumban. 1956-tól a MGM rajzfilmstúdió bezárásáig az epizódok kizárólag CinemaScope formátumban készültek, a hangok némelyikben pedig egyfajta sztereofonikus (térhatású) módon voltak rögzítve. Ezekben az években a cseh Václav Bedřich is rendezte a rajzfilmet, illetve a stábban dolgozott egy másik cseh nemzetiségű zeneszerző, Štěpán Koníček (Steven Konichek) is. Ekkoriban a rajzfilm kidolgozása csaknem ugyanolyan volt, mint az akkori csehszlovák rajzfilmeké. Az 1960-as Gene Deitch – Chuck Jones részek Academy formátumban lettek rögzítve, ám kompatibilis módon a szélesvásznú Academy formátummal. Minden Hanna–Barbera rész Technicolorban, a '60-as évekbeli epizódok pedig Metrocolorban készültek.”
A tomesjerryfan.hu oldalról:
Epizódlista:
„1940 – 1958: A William Hanna – Joseph Barbera korszak
A 114 rész William Hanna és Joseph Barbera rendezésében készültek Hollywoodban (Kalifornia) a Metro-Goldwyn-Mayer cartoon studio termeiben. Az összes részt mozikban is bemutatták, ezek dátumai szerepelnek a részek leírásaiban. Az első rész producere Rudolf Ising, majd az ő szerepét vette át egészen 1955-ig Fred Quimby, akit végül William Hanna és Joseph Barbera váltott, így saját maguk producerei lettek 17 rész erejéig. 1957-ben aztán az MGM bezárta a cartoon studio részlegét, mert rájött, hogy a régi rajzfilmek ismétlései ugyanannyi pénzt hoznak, mint az újan készítettek.”
1. Elbocsátás
2. Éjszakai falatozás
3. Karácsony este
4. Kísértet kísérlet
5. Kutyabajok
6. Macskarománc
7. A tekepályán
8. A tollas jó barát
9. Civakodás
10. A magányos egér
11. Jerry, a jó hazafi
12. Babacica
13. A jampi macska
14. A milliót érő macska
15. A testőr
16. Tom elkutyul
17. Egerész öt perc
18. A vacsoravendég
19. Jerry a nagyvárosban
20. Egy kis golf
21. Turbékoló madárka
22. Csendet kérünk
23. Itt a tavasz
24. A kedvenc lelenc
25. Irtó jó egérirtó
26. Éjjeli macskazene
27. Horgász cica
28. Pajkos pajtás
29. Zongorakoncert
30. A csodaital
31. A tengerparti piknik
32. Egér van a házban
33. A láthatatlan egér
34. A kanári és az egér
35. Nehéz a béke
36. A kiöregedett egérvadász
37. Tom tanár úr
38. A macska mocska
39. A pöttyös macska
40. A kis árva
41. Kopogj, ha baj van
42. Macska a mennyben
43. A víz alatt
44. Szeresd a kiskutyát
45. Jerry naplója
46. Bajnok bajnok
47. Anyátlan kiskacsa
48. Szombat esti macskabuli
49. A cowboy
50. Jerry és az oroszlán
51. Fő a biztonság
52. A karmester
53. Rágalmacskák
54. Biliárdgolyók
55. Tom, a hódító
56. Jerry és az aranyhal
57. A városi rokon
58. A másnapos macska
59. A bennszülött egér
60. Fő a tisztaság
61. Az ütődött macska
62. Vakáció
63. A repülő macska
64. Kacsa kötöző
65. A két muskétás
66. Tombol a szerelem
67. A három bajkeverő
68. A kis szökevény
69. Harapós pártfogó
70. A robotmacska
71. Tengerjáró Tom
72. A kutyaház
73. Az eltűnt egér
74. Az elefántbébi
75. A bécsi egér
76. Az én kölyköm
77. Jerry, a kacsaúsztató
78. Két kicsi indián
79. Életem Tommal
80. A kölyökkutya
81. A farmer macskája
82. Csuklós bulldogok
83. A kisiskolás
84. Mufurc lelenc
85. A korcsolyázó egerek
86. Nápolyi kirándulás
87. A kishitű kiskacsa
88. Bizonytalan, mint a kutya vacsorája
89. Touché lö kandúr
90. A délre vágyó kiskacsa
91. Családi piknik
92. Egér eladó
93. Egy egérfogó szerkezet
94. Tom és Chérie
95. Házi mozi
96. A műkedvelő mezei egér
97. Ő az én anyukám
98. Tom a boszorkányinas
99. Kopogj, ha baj van (újrakiadás)
100. Buzgó pajtás
101. Edzés a tengerparton
102. A táncos lábú medve
103. Búbánatos szerelem
104. Rombolás roston
105. Szeresd a kiskutyát (újrakiadás) + Give and Tyke (Cövek és Tyke különepizód)
106. A nyúlszívű macska
107. A kis árva (újrakiadás) + Sicc macskák (Cövek és Tyke különepizód)
108. A torreádor
109. A leleplező fénykép
110. Húsvéti kacsa
111. Lö király durmoló
112. A láthatatlan kiskacsa
113. Robin hű, de ügyes fegyvertársai
114. Pótmamák
„1961 – 1962: A Gene Deitch korszak
1960-ban az MGM a saját rajzfilmstúdiójának bezárása után arra a döntésre jutott, hogy a Tom és Jerry sorozat mégis egy értékes termékük volt, ezért folytatni szeretnék a sorozatot (de egy jóval alacsonyabb költségvetés mellett), ezért megrendeltek 13 részt egy kelet-európai stúdiótól. Igaz, később Joe Vogel-t, aki ezt a döntést hozta és a stúdiót kiválasztotta, kirúgták. Ezt a megrendelt tizenhárom részt Gene Deitch rendezte, a producer pedig William L. Snyder volt a Rembrant Films tulajdonosa. A stúdió helyileg Prágában található (az akkori Csehszlovákia területén). Az MGM ezeket a részeket is bemutatta a mozikban. A legtöbb rajongó egyetért abban, hogy ez a 13 rész a Tom és Jerry sorozat mélyrepülése.”
115. A tudathasítás
116. Kirándulás és néhány rándulás
117. Már a régi görögöknél is
118. A rostonsült
119. Űregér
120. A madárlesen
121. A hajóút
122. Morbi Dög a cethal
123. A Tom és Jerry rajzfilmkészlet
124. Vadnyugaton
125. Afrikai vadászaton
126. Jótett helyében
127. Az operában
„1963 – 1967 – A Chuck Jones korszak
Chuck Jones a Warner Bros. Cartoons részlegénél dolgozott 30 évig, ahol a Loony Toons és a Bolondos Dallamok rendezője volt. Miután kirúgták, az MGM szerződést ajánlott neki és felkérte, hogy ő folytassa a Tom és Jerry sorozatot. Ekkor számos Jones mellett dolgozó animátor is otthagyta a Warner Bros. Cartoons-t, és átjött az MGM-hez, ahol közösen megalapították a Sib Tower 12 stúdiót (MGM Animation/Visual Arts részlegét nevezték át). Így a Tom és Jerry sorozat újra visszaköltözött Hollywoodba. Itt készült a következő 34 rész, ami Gene Deitch-féle részekhez képest jóval magasabb színvonalat képviselnek. Ezeket a részeket is bemutatta a mozikban az Metro-Goldwyn-Mayer.”
128. Luxuslakás az ötvenediken
129. Egyszer fent, aztán lent
130. A nagy kísérlet
131. A horgászat megnyugtat
132. A téli történet
133. Mindent a kiscicáért
134. Ó, édes egérélet
135. Az energikus macska
136. Az építkezésen
137. Az egérmacska
138. A varázsló
139. Megőrjít ez az egér
140. A jóságos tündér
141. Az egerek éve
142. Kapj el cicus
143. A párbaj
144. Hajnali küzdelem
145. A cirkuszi elefánt
146. Cicus kedvence
147. A sajtszállítmány
148. Halat nekem
149. Matiné előadáson
150. Az életmentő kutya
151. Ketten egy ellen
152. A vadmacska
153. Űrállomás a tejtermékúton
154. Irányított egerentyű
155. Az egérbár
156. A kikötői hajsza
157. A szuper ügynök sajtvadász
158. A kiváló hullámlovas
159. Korszerű egérfogó
160. Robotvilág
161. A rossz álom halála
Újabb részek:
„162. Mihaszna házi macska (speciális epizód)
163. A karateőr (speciális epizód)
II. Tom és Jerry új kalandjai (Tom and Jerry show)
III. Tom és Jerry vígjátékshow (Tom and Jerry comedy show)
IV. Tom és Jerry gyerekshow (Tom and Jerry kids show)
V. Tom és Jerry legújabb kalandjai (Tom and Jerry tales)”
Egyébként lehetséges, hogy még ez a lista sem teljes. Mivel az egyik kereskedelmi adó hétvégi matinéjában sok T. and J. epizódot láttam a fiammal együtt, amelyek egy addig ismeretlen sorozat részeinek tűntek. Másként kezdődnek, és a rajzok stílusa sem a megszokott. Persze az is lehet, hogy ez volt a Tom and Jerry tales sorozat…
Végezetül nyugodtan leírom ide: aki még nem látta a T. and J-t, ám de igényes és felhőtlen kikapcsolódást, vidám perceket óhajt, annak erősen ajánlott a T. and J sorozat. A beszerzéssel nem lehet gond. Ha mást nem, a Youtube-on óriási mennyiség áll rendelkezésre…
Források:
Wikipédia
http://www.tomesjerryfan.hu/
Előző oldal | Homoergaster |
Vélemények a műről (eddig 1 db) |