Félreértés...

Szépirodalom / Novellák (875 katt) bel corma
  2012.09.17.

- Ez pont olyan, mintha belecsöppentél volna egy szerelmi dráma kellős közepébe - mondta Chris kaján vigyorral az arcán.
- Örülök annak, hogy ilyen jól mulatsz... - morgolódtam és megdörzsöltem lüktető halántékomat.
- Ha elmesélnéd az egész történetet, akkor "talán" tisztábban látnék... - letelepedett az asztal szemközti oldalán álló székre.
- Pár napja kezdődött a dolog az új munkahelyemen. Azt vettem észre, hogy az a lány... Olyan volt, mintha kódolt üzeneteket küldött volna nekem. Tudod, az a "mi lenne, ha megismerkednénk" típusú üzenet...
- Egészen biztos vagy ebben?
- Nos, az események tükrében... már nem tudom - tűnődve megsimogattam az államat.
- Miért nem léptél a tettek mezejére? Úgy értem... Nem próbáltál meg óvatosan közeledni felé? - barátom hangjában már nyoma sem volt az iróniának. Úgy tűnt, hogy komolyan érdekli a történetem.
- Dehogynem, csak... Azt hiszem, túl sokáig hezitáltam, míg végül...
- Visszautasított?
- Lényegében... igen. Udvarias volt, ugyanakkor hűvös és elutasító. Őszintén szólva nem egészen erre számítottam - fáradtan felsóhajtottam. - Ezek után már nem igazán kerestem a társaságát...
- Nem lehet az, hogy félreértettél "valamit"? Talán csak... túl sokat képzeltél bele ebbe a helyzetbe!
- Már semmiben sem vagyok biztos, de... Azt hiszem, nem tévedtem.
- Mégis... Hogyan jutottál erre a következtetésre?
- Tudod... A finom, rejtett üzenetek másnap újraindultak, csakhogy... ezekben már nem vágyakozás lobogott...
- Hanem mi?
- Sértettség...

Előző oldal bel corma
Vélemények a műről (eddig 2 db)