Nihilmester: Hátralévő idő: 326 nap (2006)

A jövő útjai / Nihilmester (852 katt) Rohadék
  2010.09.11.

Semmit sokféleképpen lehet Csinálni. Én például leülök és ezt írom, vagy olvasok képregényt, vagy néhány irodalmi vagy történelmi (tan)könyvet (négyet-ötöt párhuzamosan). Igen, irodalomra szükség van, saját késztetésből kell mexeretni, nem tananyag formájában, mert az élvezhetetlen. Az igazi irodalom az egyik percben nevettet, a másikban könnyeket csal ki a szemedből. A harmadikban seggberúg, hogy odavágod a könyvet, a negyedikben elképec, az ötödikben elmosolyoc, miközben bólogac… A történelem is kell, a múlt ismerete fontos, tanulni kell a hibákból, akkor is, ha nincs leírva konkrétan. Sőt, különösen akkor. Át kell látnod több ezer évet egyetlen pillanat alatt. A többi jóformán fölösleges. Minek olvassak kémiát, ha sose érdeklődtem kémikusként?

Aztán lehet Semmit Csinálni úgy is, hogy leheverec és közben zenét hallgac. Nálam ilyenkor előjönnek a kapcsolataim bizonyos emberekkel, némelyiket idegesítem, némelyik engem idegesít, némelyekkel nem tudok elég kedves lenni, nem tudom annyira elfogadtatni magam, amennyire szeretném; persze akad olyan is, hogy inkább a zenére hagyatkozom, hadd vezessen. Aki egyedül van, gondolkodásra van ítélve. Viszont a sok gondolkodás unalmas.

Lehet ilyenkor láblógázni, fényképeket nézve nosztalgiázni, pakolgatni, számolni a függönyön a horgokat, vagy a mintát; a szőnyeg alá nézni, mikor tudom, hogy semmi sincs ott, ami lekötne, lehet újságcikket vagdosni, matricát ragasztani, kiszámolni, hány napom van még hátra…

Előző oldal Rohadék
Vélemények a műről (eddig 2 db)