Mikor...

Szépirodalom / Megtörve (1151 katt) Josette
  2012.06.17.

Mikor síromon kínyílik az első szál virág,
Gondolj rám, s hogy akkor el mért hagytál.
Ha nem tetted volna, lehet, még most is élnék,
Az élők közt csendesen szenvedhetnék.

Nem adtam volna fel csak úgy a semmiért,
Nem haltam volna meg soha senkiért.
Még most is élnék, s melletted lennék,
Magamban kárt tényleg soha nem tennék.

Ha akkor nem hagytál volna végleg magamra,
Láthatnálak, foghatnál karodba.
De megtetted, tőlem elmentél,
Jegyezd meg, végleg elvesztettél!

Ha egy hideg éjjel még gondolsz rám,
Egy szál virág talán, ami nekem jár.
Helyezd a síromra, és imádkozzál értem,
Megbocsátok neked, ha ezt kéred.

Minden, miben hittem, végleg a múlté már,
Összeomlott álmok, egy emlék vagyok csupán.
Egy sírhalom emlékeztet csak rám,
Melyen kinyílott egy szál virág.

Előző oldal Josette
Vélemények a műről (eddig 2 db)