Ősz

Szépirodalom / Versek (1296 katt) Boszorka
  2012.06.07.

Ablakomnál barátságból
hosszan időz,
hajamba vöröslő selymét
fonja az ősz.
Langymeleg mosolyával
a lemenő nap
bújócskázik velem,
fején felhőkalap.
Szél hűsíti arcom,
frissítő élvezet,
gondoskodón ölébe kap
a képzelet.

Előző oldal Boszorka
Vélemények a műről (eddig 2 db)