Próza

Horror / Novellák (1714 katt) Homoergaster
  2012.05.18.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/1 számában.

'96.II.21.

...A téli alkonyat rőt bíbora átvilágítja a szürke felhőket. Az eltűnő nap félbevágott gömbként, hangtalanul hullik a láthatár alá. Ahogy ott állok, és lélegzek, emlékek és hangulatok viharzanak át öntudatom vékony rétegén. Mélabú, enyhe téboly jellemez, szívem csordultig teli: gyűlölet és sajnálkozás, a valóság bezárt szoba. Idegenszerűen érzem magam, a máskor és máshol egybemosódik a mosttal. Gondolatok nélkül őrlődve ácsorgom felperzselt és megfagyott sivatagomban, törött útjelzőként. Csak két dolog számít a munkámon kívül érzelmi kötődések lassú haláltusája közepette: látom az ellenséget, s tudom, meg kell ölni, különben az öl, 17-én este pedig bebizonyosodott, hogy ha valaha leszek 50-60 éves (hahaha!), és nem leszek teljesen süket, akkor is a grindcore-t fogom csupa nagybetűvel ZENE! néven számontartani. Besötétedett, a Hold csak egy keskeny csík az égen, a halált s tavaszt egyszerre érzem, mondjuk ez nem új. A régmúlt napok fényei ott vibrálnak az agyamban. A sors könyvét felütném, s megnézném benne ezt a napot, ezt az évet. Maradjak? Menjek?...

'96.III.8.

...Hideg álmok elgyötört üres héjai. A verítékben úszó lázálom agressziója. Magzati pózban reszkető hajnali lidércnyomás a gyógyulás rögös útja. Kifacsart felriadás, vizesen fájva a test görcseire. Sötétség, szenvedés. Messzi a hajnal, közel a hajnal. Viaskodva a múlandósággal, az emlékekkel. Harcolva az indulatokkal, a halál megértő mosolyával. Ő tudja! Szorongó félálom az ébrenlét határán túl. Képek és vágyak és félelmek. Előttem az út szürke ködben. Szellemem, bölcsességem a múltba visszajáró éji démon, halott rém, ki elszürkül s porrá ég a nappali fényben. Honnan merítem az élet még létező energiáit, nem tudom. Milyen titkos forrásokból táplálkozom, miközben jéghártyás szemekkel sietek a gyűlölt társadalomban. Peremlakó vagyok. Szándékoltan avagy nem? Is-is. Hitetlenkedő, kétségbeesetten gyűlölő, vadul reménykedő, lemondó, őrült, tömeggyilkos arcú, "szimpatikus" fiatalember árnyképe a beteges színű Hold fényében. Visszatalálok a gondolatok nélküli, fájdalommentes útra? Tét az életem...

Előző oldal Homoergaster
Vélemények a műről (eddig 1 db)