Dohányozni tilos!

Külvilág / Közélet (884 katt) Norton
  2012.04.20.

Körülbelül hat éve, hogy leszoktam a cigarettáról. Azóta valahogy még a füstöt sem bírom. Ez persze nem baj. Ami viszont irritál egy kissé, hogy lépten-nyomon tiltó feliratokba botlok: itt nem lehet, ott nem lehet, amott nem lehet dohányozni. Maximum öt méterrel távolabb.

S mióta ezeket akaratlanul is elolvasom, azt vettem észre magamon, hogy kedvem lenne rágyújtani. Egyrészt, mert tilos, másrészt, mert eszembe juttatják, hogy milyen volt a füstölés.

Ha elképzelek egy olyan embert, aki naponta elszív vagy egy dobozzal, hát nem lehet könnyű a dolga. Talán éppen eszébe se jutna a cigaretta, de meglátja a táblát, és rögtön minden baja lesz tőle.

A tiltott gyümölcs sokkal édesebb. A hatás pedig ellentétes. Ezt hívják fordított szuggesztiónak.

Persze most egy kicsit magam ellen beszélek, mert személy szerint, örülök neki, ha úgy ülhetek be valahova egy sörre, hogy nem kell kopoltyút növesztenem, csak ezeket a furcsa „reklámokat” nem értem.

Ha már hoztak egy törvényt, amiről elvileg mindenkinek tudnia kell, akkor minek kirakni a táblákat mindenfelé?

Nemrég láttam a tévében egy sorozatgyilkost, aki lelőtt vagy hetven embert. Vigyorog, mint a vadalma, önvédelemre hivatkozik, és Hitlert élteti. A hozzá hasonló mentalitású embereknek pedig valósággal repeshet a szívük a boldogságtól.

Ha valaki nem tudja megoldani a saját, piszlicsáré kis életét, az kivetíti másokra a gyűlöletet. Természetesen „hasznos” az ilyesmit reklámozni is.

Kíváncsi vagyok rá, mikor fogja valaki leutánozni. Mert minél több lelki sérült ember látja az ilyen műsorokat, annál nagyobb erre az esély, hiszen ők is „hőssé” szeretnének válni.

Szóval, ha nincs elég baj, akkor tenni kell róla, hogy legyen!

Éljen a reklámipar, éljen a Show Business!

Ez jelentené a demokráciát?

Vége

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 1 db)