Max Brooks: World War Z

Horror / Könyvajánló (1017 katt) Kapitány
  2012.04.09.

Egyszer a Tescoban járva, a könyvespolcokat nézegetve megpillantottam Max Brooks könyvét, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában megjelent World War Z-t, amelyen az alvadt vérszínű címen kívül a fehér betűkkel szedett Zombiháború felirat díszelgett. Ez azonnal felkeltette az érdeklődésemet: megnéztem a könyv hátoldalát, ezután pedig az árát (a puhafedeles változat 2999 Ft-ba kerül listaáron), és rövid tépelődés után behelyeztem a WWZ-t a kosaramba. Így az aznapi vásárlás után némi vajjal, joghurttal és egy zombiháborúról szóló könyvvel gazdagabban térhettem haza a Tescoból.

Mint ahogy azt a címből már sejteni lehet, a könyv az első, az egész emberiséget érintő zombiháború történetét meséli el. Az események valahonnan Kínából indultak ki. Egy nem annyira szép napon Kuang Csingsu körzeti orvost furcsa esethez hívták egy kis faluba. A betegek lázasak voltak, testükön harapásnyomok voltak láthatók. Kuang Csingsu rátalált a nulladik betegre is, aki elsőként fertőződött meg, ám nem tudott mit kezdeni a problémával, ezért felhívta régi kollégáját, dr.Ku-Ven Kuejt, akit még a seregből ismert. Az ismerős doki azonnal riasztotta a megfelelő hatóságokat, akik egy órán belül megérkeztek helikoptereiken, majd összeszedték és elszállították a betegeket (ahogy az a zombifilmekben általában történni szokott). Kuang Csingsut a Kuoanpu (a kínai államvédelmi minisztérium) letartóztatta, és hivatalos vádemelés nélkül bebörtönözte. Mire kiszabadult, a járvány már átlépte Kína határait. Ezután már nem volt megállás...

A zombiháború kis híján elpusztította az emberiséget. Ez a kulcsmondat, amely a könyv kiindulópontját jelenti. Nagy szerencsénkre ott van az a „kis híján”. Az évekig tomboló totális háborút végül nagy áldozatok árán megnyertük, bár még mindig találkozhatunk megfagyott zombikkal a hideg északon, ahol a tavaszi olvadás után tisztogató akciókat kell indítani, vagy mondjuk a tenger alatt, ahol még most is számos élőholt kóborol a mélyben, arra várva, hogy a természetellenes éhségtől hajtva felkapaszkodhasson az arra járó hajók fedélzetére.

Max Brooks 10-12 évvel a háború többé-kevésbé sikeres lezárása után az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának tagjaként felkereste a győzelem néhány túlélőjét, és interjút készített velük. Az ily módon összegyűjtött anyag az ENSZ számára túlzottan személyes hangvételű volt, mivel ők elsősorban számokat, statisztikai adatokat vártak – ezért Brooks úgy döntött, hogy kiadja könyv formájában interjúalanyainak vallomásait.

A négyszáz oldalas kötet ezért nem egy fejezetről fejezetre olvasható regény, hanem számos, egyenként néhány oldalas interjúból álló gyűjtemény, amely a háború túlélőivel folytatott beszélgetésekből áll. A szokatlan forma ellenére nagyon érdekes és hatásos művel van dolgunk, amelyet az olvasó szinte le sem tud tenni: engem is csak az a tény tudott a könyv letételére kényszeríteni, hogy másnap korán kellett kelni :-)

Kik voltak azok, akiket Max Brooks felkeresett? Az interjúalanyok köre a háború egyszerű katonáitól az első beteget megvizsgáló kínai orvoson keresztül egészen az eseményeket aktívan befolyásoló kulcsfigurákig terjedt. Az olvasóban mély nyomot hagynak a katonákkal készített riportok. Megszólal Todd Wainio, a vesztes yonkersi csata, a „modern hadieszközök katasztrofális kudarcának” veteránja, aki az egyszerű katona szemszögéből meséli el, hogy hogyan kellett az amerikai hadseregnek rádöbbennie arra, hogy a megszokott hadviselési módszerek mit sem érnek az új ellenséggel, Zack-kel szemben. Elolvashatjuk Philip Adlernek, a német hadsereg tisztjének visszaemlékezését, aki visszavonulási parancsot kap tábornokától, és tudja, hogy ezzel magára hagyja a civileket – közben pedig látja, hogy régi bajtársa, aki egységével a hátvéd szerepét kapta, szálfaegyenesen áll egy Leopard harckocsi lövegtornyában, pontosan tudva, hogy milyen sors vár rá. Olvashatunk azokról a francia búvárokról, akik a párizsi katakombák elárasztott részein meghúzódó zombik ellen harcoltak – az ő egységükben öt százalék körül volt a túlélési arány, és a jelentkezők már a belépés pillanatában megkapták a Becsületrendet... Ez persze csak ízelítő a számos érdekes, megdöbbentő és elgondolkoztató történet közül.

Számomra nagy élményt jelentett a zombiháború eseményeinek végigolvasása. Minden zombitörténet-kedvelő olvasónak ajánlom a World War Z-t. Ugyanis „Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború”.

Előző oldal Kapitány
Vélemények a műről (eddig 2 db)