Linktár

Mozdulatlan

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/3 számában.

emlékszel? régen
csak feküdtünk a fényben
mint lerágott csontok az avaron,
valaki látott minket, valaki, igen,
de hogy ki volt, nem tudom,
nem akarom -

mozdulatlan

minek
festették kékre az eget?
valami közben elveszett -
a téren felejtett kisgyerek
nem érti, csak szédeleg,
megremeg

mozdulatlan.

most lelőttök?
haragból szőtt délelőttök,
itt hagyhattok bárkivel -
majd elnézlek, míg eszedbe ötlök.
ártatlanná is válni kell,
vagy várni kell

mozdulatlan.

bárcsak
- nekem ugyanúgy, mint másnak -
légből lennél, fényből, és nem
puszta szárnyas húscafat,
puha sikoltás egy késen -
még nem

mozdulatlan

színcafatok
repkednek, én elhallgatok,
te kávét töltesz, én nádfotelbe',
cigicsikkek, élet, meg egy sörösdoboz,
az ágy szélén kósza lepke
a mennybe menne

mozdulatlan.