A néma
Fantasy / Versek (1529 katt) | Homoergaster |
2012.03.27. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/9 számában.
...ott áll a képben, lélegzik
mint aki megszületett
vándor a keresztúton
a táj része lett...
...a hamar és gyorsan lebukó nap
az álmot a fény rőtre mázolja
a sebesen sikló felhők mögött
a lélek ősi szomja...
...ott állva a NÉMA, körülötte
örvénylik, kavarog az elemek árja
a festő különös álma
soha meg nem festett tája...
...tükörképek megfakulnak
nagy kapuk zárulnak
a NÉMA arcán vízcseppek
legördülnek, ahogy a fehér hegek...
...az éteri áram anyagiasult fodrában
kegyetlen elragadtatásban
ott állva, lassú szitálásban
szeme parázs, ajka vonal...
...a fehér arcból eleven tűz vet lobot
átszínezi az álmot
a görgeteg alól szivárgó párába vág
csillagos ég... milliárd...
...a haja szemébe lóg, vizesen
megszületett, idézőjelben
a csillagok ragyognak
(az éj szövétnekén apró lyukak)
ég s föld összeolvad...
...a messzi, álombéli ponton
a kiürült éji égbolton
Előző oldal | Homoergaster |
Vélemények a műről (eddig 3 db) |