Dacolat
| A jövő útjai / Versek (18 katt) | Petya |
| 2026.08.30. |
Spermakoromban nem gyötört más, csak az aranyérem.
Mióta élek, vesszeje megkopott:
Aranyból anya kélt, megmásítható?
Duzzad, sajog, ereget, nem adnám, ha kérné se, senkinek az aranyeremet.
Fogalmiság véres mezején ébredek.
Emlékszem, mi vagyok: el nem hullott katona,
véget vetek hát a szónak, ezért szólok nem mindennapin:
Zavaró az avar, ó'!
Minden zaj...
Zsibbasztó... - szúr belém a csendes dacolat.
| Előző oldal | Petya |












