Szilvásváradi csend

Szépirodalom / Versek (104 katt) Tóth Krisztina
  2026.08.11.

Itt a Fátyol-vízesés mesél a köveknek,
és a bükkösök válaszolnak vissza.
Lipicai csikók vágtatnak a réten,
fehér sörényükben napfény ragyogása.

A Szalajka patak hideg, kék, tiszta forrása,
itt a levegő friss és üde, tele virágokkal.
Csak az erdei kisvasút pöfögését hallom,
ahogy fut a síneken a hegyen a távolból.

Bükk ölelésében megbújva pihen a csend,
Szilvásvárad, a zöld nyugalom szigete.
Patak csobog, fenyő susog, madarak szállnak,
itt még az idő is lassabban telik az éjszakában.

A Szalajka-völgy vízeséseinél hét lépcsőn
zúg alá a víz,
pisztrángos tavak tükrében az ég is megpihen
egy kicsit.

Fölöttünk ott a Szilvás-kői sziklabarlang,
mélyén ősök tüze égett a barlangban.
A Fátyol-vízesés fátylat terítve szépen,
megnyugtatja a látványa a fáradt szívet.

2026.07.25.

Előző oldal Tóth Krisztina
Vélemények a műről (eddig 1 db)