Ibarai bazár
Fantasy / Novellák (1873 katt) | bel corma |
2011.11.24. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/2 számában.
A barbár
Jöjjön csak be, kedves uram! Most biztosan megfordul a fejében, hogy vajon jó helyen jár-e? Nos, megnyugodhat, nemes kalandor, igen, ön megtalálta a délvidék legnívósabb bazárját. Alacsony árak mellett a legjobb minőséget kínáljuk önnek! Bocsássa meg az udvariatlanságomat, de honnan való kegyelmed? Nem, ne is válaszoljon, rögtön kitalálom! Észak nemes szülötte az úr, talán aqvilóniai? Igen? Persze, rögtön láttam én, hogy a barbárok büszke népéhez tartozik a kedves vevő! Daliás termet, szálkás izmok! Tudja, egy jó kereskedő ennyi idő után már megtanulja megkülönböztetni a büszke hősöket a tolvaj söpredéktől! Ön bizonyára nemes, tehetős úr. Hűha, micsoda súlyos erszény! Tán egy sárkányt kaszabolt le kegyelmed, és megkaparintotta a kincseit? Igen kevesen képesek erre, de önt ilyen hősnek nézem! Hogy mondja az úr? Megölt egy orkot, és kifosztotta? Bizonyára hatalmas, erős ork lehetett!
Aztán miféle tárgyak érdekelnék a kedves vevőt? Ne is mondja, már tudom! Fegyverre áhítozik a szíve, ugye? Maga bizonyára nem olyan nyálas, elkényeztetett mágiahasználó, aki aljas módon, orvul támad az ellenfelére. Tehát harcos? Igen, tudtam én, hogy csakis harcos lehet! Aztán miféle fegyvert szeretne? Talán valami súlyos, kétkezes pallosra gondolt a kedves vevő? Eltaláltam? Na, igen, ez elég népszerű fegyver a nemes barbár nemzet fiainak a körében. Valami egyedi dologra gondol? Csakis eredeti legyen? Nos, itt minden eredeti. Ne vegye tolakodásnak vagy tiszteletlenségnek, de egészen pontosan mennyi pénze is van az úrnak? Azt mondja, hogy az ár nem számít? Nos, akkor önnek csakis a legjobb jár. Adhatnék eredeti fegyvereket is, bár azok csupán közepes minőségűek. Szerintem ön sokkal jobbat érdemel! Nos, vannak itt még eredetibb dolgok, de ha igazán kiváló pallost szeretne az úr, akkor csakis a legeredetibbet ajánlom kegyelmednek!
Tessék, nyugodtan fogja csak meg, tökéletes a súlyozása. Kiváló minőség, élete végéig elkíséri majd. Nos, mivel megkedveltem önt, ezért egy év garanciát adok rá, de csakis magának! Ha bármilyen probléma adódna, akkor csak nyugodtan hozza vissza, ingyen kicserélem. Hogy mondja kegyelmed? Hogy a messzi északra készül egy hosszú és véres hadjáratba? Lehet, hogy soha többé nem tér vissza? Ó, de szomorú... Vérzik a szívem, ha arra gondolok, hogy esetleg elveszítek egy ilyen nagyszerű vevőt! Igazán kellemesen elbeszélgettem önnel, de most már térjünk rá az anyagiakra. Nos, ez a kard a világ legjobb fegyverkovácsának a legjobb munkája, de tényleg megkedveltem az urat, és nem venném a szívemre, ha utólag neheztelne rám a magas ár miatt.
Nos, lehet, sőt biztos, hogy később megbánom, de tudja, én ilyen vajszívű vagyok... Tíz arany lesz! Hogy? Kicsit sokallja az úr? De hát értse meg, én is csak pénzből élek! Otthon család vár, gyerekek, hogy a magas adókról már ne is beszéljünk... Általában nem szoktam engedni a kiszabott árból... De egye fene, most az egyszer kivételt teszek, legyen kilenc arany! Hogy biztosan jó minőségű-e a fegyver acélja? Micsoda kérdés, hát persze hogy az! Hiszen már mondtam kegyelmednek, hogy nálam csakis minőségi árukat talál! Nézze csak, bele van ütve a pengébe a fegyverkovács monogramja, ettől minőségibb már nem is lehetne! Nos, mivel tényleg a szívembe lopta magát, ezért önnek, de csakis önnek adok ajándékba egy tégelynyi fegyverolajat! Véres mészárlások után csak megkenegeti vele a pengét, és garantálom, hogy egy életre elkerüli majd a rozsda! Igen, látom, hogy elégedett, hát számolja csak le szépen azokat az aranyakat! Úgy ide a kezembe... Nyolc, és kilenc. Még nem is tudja, hogy milyen pokoli jó vásárt csinált a kalandor úr, bizony ám, nagyon jó vásárt...
Úgy, akkor meg is volnánk ugyebár... Milyen daliás azzal a gyönyörű pallossal, igen, biztos vagyok benne, hogy a harcban nem akad majd párja kegyelmednek! Használja egészséggel, és ha netalántán erre járna valamikor, nyugodtan térjen csak be! Az ilyen nagyszerű vevőket mindig szívesen látom!
A dalnok
Fáradjon csak be a kedves vendég! Tudom, most azon gondolkodik, hogy jó helyre jött-e? A válaszom pedig az, hogy igen, ez valóban a délvidék legjobb bazárja! Hogy mondja, hogy egyik bazár ugyanolyan, mint a másik? Ne sértsen meg az úr, hiszen nálam csak a legjobb minőséget kapja, és az áraim is híresen alacsonyak! Azt állítja, hogy Kaszim bazárja olcsóbb? Igen, talán valóban van olyan portékája, amit olcsóbban ad, de a minőség sokkal fontosabb az árnál... Értem, úgy gondolja kegyelmed, hogy majd elválik, milyen a minőség... Lássuk csak, úgy nézem, az úr amolyan dalnokféle lehet... Azt mondja, hogy ezt a bolond is láthatja a hangszere alapján? Nahát, nem akartam megsérteni! Milyen praktikus ez a hosszú, fekete köpeny, tökéletesen eltakarja a fegyvereit, no meg az erszényét is! Banditák ellen kiváló lehet!
Milyen tárgyak érdekelnék a kedves dalnok urat? Azt hiszem, hogy maga a mágia nemes tudományában is járatos lehet, így hát... Varázsszerek? Rögtön gondoltam, ahogy magára néztem! Azonnal tudtam, hogy ön csakis egy tanult, kifinomult ízlésű ember lehet, nem holmi tuskó barbár! Hogy jól forgatom a szavakat? Az ön szájából ez dicséret... Térjünk a lényegre? Rendben, a vevő szava számomra parancs! Konkrétan mire gondol, mit szeretne? Gyorsító folyadék? Ó igen, itt is vannak... Hatalmas választékkal szolgálhatok önnek a gyorsaság italából! Eredeti portékát venne kegyelmed? Csak azért érdeklődöm, mert szívemen viselem a vevők sorsát, és úgy érzem, hogy ön ennél sokkal jobbat érdemel! Van itt eredetibb, és legeredetibb varázsital... Tessék? Hogy valami vagy eredeti, vagy nem, és nincsenek fokozatai? Bocsánat, nem néztem én bolondnak, csak megbotlott a nyelvem...
Természetesen megvizsgálhatja a portékát, de... Ugyan, mi végre szagolgatja azokat a fiolákat? Még hogy gyenge minőség? Ezzel még sohasem vádoltak meg, és... Micsoda? Talán rosszul hallottam, de mintha azt mondta volna, hogy három ezüstöt ad egy tucatért?! Hiszen még nem is mondtam az árát! Úgy érti, hogy magának csak ennyit ér, de... Semmiképpen sem ad többet érte? Hiszen ez csak annyi, mint a beszerzési ára! Ha mindenki csak ennyit fizetne, akkor rövidesen csődbe mennék! Mi lenne akkor a családommal, a gyerekekkel... Azt mondja, hogy ez nem a maga problémája? Nos, ez igaz, de nekem ott vannak még a magas adók is... Tessék? Hogy biztosan az ostoba embereken nyerészkedek? Hát minek néz engem az úr? Én becsületes, tisztességes kereskedő vagyok... Még hogy ne szépítsem a dolgot!
Na, jó, adjon érte négy ezüstöt, és felejtsük el egymást örökre! Mi? A közelben szándékozik letelepedni, és családot akar alapítani? Micsoda örömhír! Na, gyorsan számolja le a pénzt, mert még dolgom van, nem érek rá naphosszat magával foglalkozni. Három, és négy, megvan! Lenne még egy kérdése? Nem bánom, essünk túl rajta! Értem, tehát érdekelné, hogy milyen akciókat tervezek a közeljövőben? Nos, most, hogy így mondja, megfordult a fejemben, hogy mindent kiárusítok, és eladom a bazárt! Na, szép napot!
Előző oldal | bel corma |
Vélemények a műről (eddig 4 db) |