Haldokló kor
| Szépirodalom / Versek (1581 katt) | bel corma |
| 2011.11.04. |
Lassuló léptem tört márványon tipor,
angyali arcú, kővé dermedt szobor,
haldokló kor.
A nemlét árnyéka táncol a fénnyel,
egy emlék sóhaja éled a széllel,
hamvadó por.
Szürke fátyolban libbenő alkonyat
hűvös ajkával csókolja arcomat,
halvány dáma.
Most bűnös éjben kísértetek kélnek,
dérlepte ujjak halk álmokhoz érnek,
holtak vágya.
| Előző oldal | bel corma |
| Vélemények a műről (eddig 3 db) | |