Linktár

A fahéjillatú nagyi látogatása

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2024/10 számában.

A fahéjillatú nagyi gépe október harmincadikán este hatkor szállt le a bangori nemzetközi reptéren, éppen Halloween éjszakája előtt egy nappal, hogy innen a veje autóval, az alig tíz percre található Hermonba vigye, ahol 1984 óta laktak a feleségével, Julieval aki a nagyi lánya ugye, és három gyermekükkel, Peterrel, Annával és Rubyval akik ugye a nagyi unokái. Másnap a gyerekek elmentek iskolába, illetve a felnőttek, Frank aki ugye a nagyi veje, és Julie aki ugye a nagyi lánya elmentek dolgozni. Frank autóvillamossági mérnökként dolgozott az egyik közeli, nem túl nagy, ám annál jobban fizető cégnél, míg Julie az egyik Walmartban volt pénztáros. Harmincegyedikén délután előbb a legkisebb gyermek ért haza, és ő is halt meg először. A nagyi, aki erős fahéjillattal bírt, már várta őt egy hatalmas késsel a remegő májfoltos kezében, és amint a kis Peter belépett az ajtón, a nagyi már szemen is szúrta. Tette mindezt kifejezéstelen arccal, ám hatalmas mosolygó szemekkel. A második áldozat Ruby volt. Ő éppen a soros kosárlabda edzése előtt esett haza enni valamit, hogy aztán a későbbiekben az edzés végeztével páran az osztályából bandázni menjenek és rémtörténeteket mesélni, ha már a szellemek és boszik éjszakája van. Ám Ruby sosem ért oda az edzésre. A nagyi fogadta és köszöntötte őt, majd amikor a kislány bement a wc-be pisilni, a nagyi rányitott és egyszerűen fejbe lőtte. Anna késő délután ért csak haza, a nagyi szendviccsel várta, melyet a kis Pete combhúsából készített friss jégsalátával és rengeteg mustárral, ahogy azt Anna szerette. Miközben a lány evett, a nagyi mögé lépett és megfojtotta. A három unoka holttestét levitte a pincébe, és sötétedésig a gyermekkoráról mesélt nekik, és arról, hogy akkoriban milyen volt egy Halloween éjszaka. Este, ahogy reggel elment, úgy is ért haza Frank, a nagyi veje, és Julie aki ugye a nagyi lánya volt. Egyszerre. Őket bőségesen megvendégelte az éltes hölgy, húsok sokasága került az asztalra, s míg a szülők jókedvűen ették a gyermekeiket, addig a nagyi derűsen mesélte nekik, hogy gyakorlatilag a saját utódaikat fogyasztják vacsorára, ám semmi pánik, mert a méreg, melyet az ételbe rejtett, gyorsan hatni fog, így nem kell megélniük a gyászt és a fájdalmat. A szülők mire felfogták volna, hogy miről is beszél a nagyi, már a földön feküdtek kimeredt testtel, üveges szemmel a plafont bámulva, de legalább jóllakottan. A vacsora végeztével a nagyi, aki ugye kellemes fahéjillattal bírt, mindenkit elásott a pincébe, majd Anna félretett húsából készített olyan ötven darab szendvicset, és egész éjjel az utcákat járva kínálgatta azt a cukorkagyűjtő gyerekeknek. Mind elfogyott. November elsején a nagyi repülőre ült és hazatért New Yorkba, hogy aztán ott feladja magát a hatóságoknak, és az első éjszaka felakassza magát a cellájában, miután hosszan maszturbált az előző napra gondolva. Kielégült mosollyal és fahéjillattal távozott.