Ősz leánya
Szépirodalom / Versek (1478 katt) | bel corma |
2011.10.26. |
Tarka fátylú hölgy halkan felzokog,
porcelán orcáján hűs könny csorog,
ősz leánya.
Hűvös, deres ajkán sóhaj remeg,
súlyos, ropogó percekkel pereg
elmúlása.
Tél tábornok most testéhez vonja,
táncuk lassú, erősen markolja
apró kezét.
Méla dallam magához öleli,
Néma csókjával lágyan eltöri
finom lelkét.
Előző oldal | bel corma |
Vélemények a műről (eddig 5 db) |