hétvégi fáradtság
mintha már este lenne
lemenőben van a nap
mintha járni már túl nehéz lenne
fáradt lelkem alig várja mikor alhat
őrült zaj van a fejembe, őrült fantáziák
és a lármába a gond dögivel érkezik
hiányzik valaki, pedig nem létezik
a várost járom, mindjárt éjfél
hétvégi fáradtság lesz rajtam úrrá
és egy zöld kukába huppanok
az idegeim elszakadnak végleg
és idelent-idebent is kész a képlet
ricsaj, dörömbölés, kopácsolás
fölöttem meg a kuka fedele összezár
csak én tudom igazán, hogy minden nap egy élet
valakinek a kukája zöld a másiknak meg kék lett
valakinek meg platinakártya csúszott a zsebébe
egy hétvégi fáradtsághoz képest egyszer majd
koporsóba fekszem, koporsóba fekszem, koporsóba fekszem amikor majd beletesznek
a kuka mélyén hiába gondolok rád
pillanatnyi hangulatom mégsem rózsás
nem tudom, hogy miben van még potenciál
nem tudom, hogy mi történik éjfél után
csak én tudom igazán, hogy minden nap egy élet
valakinek a kukája zöld a másiknak meg kék lett
valakinek meg platinakártya csúszott a zsebébe
egy hétvégi fáradtsághoz képest egyszer majd
koporsóba fekszem, koporsóba fekszem, koporsóba fekszem amikor majd beletesznek
és ezután a szívem nyugalomra lel