Napforduló!

Neoprimitív / Versek (46 katt) DadaistaB
  2024.09.11.

Felemészt lassan
A múlt, jelen
S jövő
A közvetítő
Egy halálos játékot űző
Cselszövő.

De ki ő?
Talán egy jégtörő?
Vagy a felszín alatt
Rejtőzködő bűnöző?

Korbáccsal kezében
Ostorozza az eget
Ki zokogva kérdi
Élőlényt is eltemet?

Átkozza a Földet
Nevetve kergeti ki
Az erdőből az őzet
S kényszerít arra
Hogy termelj minél többet.

Vércseppek mossák
A környezet melegágyát
Fertő lepi el az autóutakat
S a sztrádát
Ezzel beteljesítve
A gonosz álmát.

Ám a Napforduló
Akár az erős akarat
Soha nem nyugvó
Olykor ugyan lehet túlzó
De ez az érzés nem elmúló.

A remény
Még pislákol
Egy gyertyaláng lelkében
S igen ott is jelen van
A manipulált elmében.

Nézd a jeleket
S meglátod őket
Az igazság termében
Nem!
Nem a vágyak tengerében
A hamis eszményben.


Ott túl
A mindenség
Egy parányi részében
Nem számít hogy
Itt az év vége
Élj végre!

Mosolygunk majd te rád
Mikor a fehér galamb
A válladra leszállt
Lezárul egy új korszak
S utána újra mehetsz tovább.

2018. 12. 17. - Nemesnádudvar

Előző oldal DadaistaB