Táncolunk a fellegekben
Az idő játszik
S mindvégig neveletlen
Halad sebtiben eszeveszetten.
Évek múlnak el
Egyszerre a teremben
Még mindig azt hisszük
Egyedül vagyunk a veremben.
A világban növünk fel
De valójában nem ebben
Bolyongunk csupán
A látszat tengerben.
A mondatok
Márvány szobrát
Elmémben elrejtettem
Labirintusok mindenütt
Hiba van a rendszerben.
Hiú ábrándok nézik egymást
A háború küszöbén elesetten
Kiáltják együtt
Valaki végre szeressen.
Mi csak nevetünk rajtuk
S lám életben a kardjuk
Legyőzni őket akarjuk
A képzeletüket megmarjuk.
Egy hosszú sikoltás
Már egykor zord hangjuk
A zászlókat büszkén
Kezünkben tartjuk
S a szeretet sugarát
Magunkba szívjuk.
Táncolunk a fellegekben
A mámor bűneit
Többé már ki nem engedtem
Az utamat ösvényen járva
Sikeresen megtettem.
Táncolunk a fellegekben
Minden kísértést elfeledve
A gonosz is mérgében
Lelkét ketté felezte
S döbbent arckifejezése
Önmagát megdermesztette.
2018. 08. 13. - Nemesnádudvar
