Bezárkózva
Molyok rágják
Belül a testemet
Patkányok sokasága
Lepi el megsebzett lelkemet.
Heroin injekciók
Fekszenek a koszos padlón
Ott alszom mögötte
Egy karton lapon.
Fájdalom hasít
Minden egyes nap
Bele a fejembe
Nyugtatóktól nézek
Előre meredten.
Kukacos kenyér
Amit általában megeszek
A külvilág felé
Még egy pillantást sem vetek.
Áldozata lettem
S idővel
A drogokkal magamat
Függővé tettem
Az idők lassan
Eljárnak felettem.
Hétvégenként
A depresszió
Lesz úrrá rajtam
Ilyenkor a szívem
Nem is dobog csak halkan.
Felvágom az eremet
Hogy fröcsögjön a vérem
Közbe magamba beszélek
S szurkálom a térdem.
Nem szeretnek
Engem az emberek
Csak kihasználnak
S megvetnek.
Zárkózottan
Élem szabadságom
A valóság
Nem az én világom
De hogy eljussak oda
Azt még kivárom.
Reggel, délben, este
Nyomorgok én Pesten
A saját képzeletemben
A tájat vörösre lefestem.
Majd utolsó adag
A mennyekbe repít
Fekete könnyem
Mindent beterít.
2016.10.09. - Nemesnádudvar
