Gúzsba kötött társadalom
Már megint
Terjed az erőszak
A hatalmasok kezében
Ott kacsint a nyerő lap.
Ránk sózzák
A drága termékeket
Míg mi vásárlunk
Egy másik szobában
Jönnek létre a
Buta elméletek.
Az emberek
Mint az elszáradt kukoricák
Zabálják fel egymás gondolatát
S lesznek még
Haragos muslincák.
Sok a másikét akarja
Csellel elvenni
A háborúját sajnos így kezdi.
Mindenkit beszippant
A diktátor maga
A rendszer
Ő téged kezel
Hogy kibúvót keresel
Azt felejtsd el.
Harcolhatsz ellene
Ám nincs értelme
Mert dagad folyamatosan
Az elme értéke.
Most viszont kimondom
Gúzsba kötött társadalom
El van ásva mélyen a szánalom
A következményeket
Ha ki is vagyok feszítve
Egy erős lánccal én vállalom.
Csetlik-botlik
S ingázik
A bennünk lévő tudat
Nem engedjük szabadjára
De érezzük valamit tudhat.
Borzalom, megbotránkoztatás
Nincs irgalom
Kezdődik a hanyatlás
Mert elveszett a kitartás.
Apró levelek
Letört hosszú faágak
A társadalom szenved
A csalásban, rablásban
Nincs egy kedves barátja
Maradt neki rozoga háza
S a valóság kabátja.
2015.09.05. - Nemesnádudvar
