Lézengőz

Neoprimitív / Versek (85 katt) DadaistaB
  2024.08.07.

Minden nap egy újabb számunkra
Züllött tespedés ez válik majd álmunkra
De nem mindegy milyen az ál munka
Különben a sors rákoppint az állunkra.

Kapjuk utána az ütéseket a vállunkra
Aztán a következő irányul a rosszul nyomott gázunkra
Egy aktává leszünk és többé nem hagyatkozhatunk a szép szárnyunkra
Leamortizál az élet és nem áll a mi pártunkra.

Aztán jön a depresszió ami rögtön válik kárunkra
Pánikolunk ezután és nem segít az álruha
Mert az eső lemossa azt ami a kábulat
Józanon tükörbe nézve fásultnak találjuk az emberi csontvázunkat.

Megmérjük a lázunkat de ezzel is csak a keserűség ránk mutat
Elcsesztünk mindent romba döntöttük a várunkat
Egy vérrel teli fürdővizet hívunk a kádunknak
Teljes mértékben emeltük az árunkat.

Úgy ahogy eladtuk az utolsó árukat
Elég volt ebből mivel csak a beszélő szánk untat
Ez bizonyítja, hogy nem fejtettük meg a saját zárunkat
Támasz nélkül sötét falakra hajítjuk a szerep bábukat.

Bánjuk ma de már lejártuk a lábunkat
Túl sokkoló volt a láb munka a megannyi vád utca
Egy véreb árnyékában lévő kísértet folyó vár százunkra
S zombi temető zúdul majd a luxusnak vélt házunkra.

2024. 07. 13. - Baja

Előző oldal DadaistaB