Aranytalárban a parókák

Neoprimitív / Versek (147 katt) DadaistaB
  2024.07.07.

Figyelmeztet
A valóság
Hogy álruhában
Jár a hatóság
Az élet könyvét
Mindig jól lapozd át.

A boldogság
Egy új lakótárs
Ám a fényképezőgépbe nézve
Hiába bohókás
Mikor lesz még belőle csalódás.

A felhőkarcoló
Ó az csodás
De elveszi
Minden figyelmedet
A hamis tudás
S rád vár a kapkodás.

A gyönyörű ruhadarabok
Csupán reményt vesztett hajnalok
Megfertőznek bájaikkal
A mohó körömlakkok.

Csillogó ékszerek
Csupán szabadság
A kényszernek
Szomorúság az ételnek
S már a tárgyak is
Kételkednek.

A lét elemének
Panaszkodnak
A gyöngyfüzérek
Kik lehetnek a kémek?
Akik a szívekből
Egy darabot kitépnek.

Az érzékelés
Immár vak és süket
Nincs többé szünet
Csak a szürkeségben
Bujdosó üzlet.
Aranytalárban a parókák
Épülnek a tövis paloták
S körülöttük égnek le
A porták.

Aranytalárban a parókák
Ők a gyilkos galócák
Ellopták Attila ostorát
Miközben megjátszották
Az ártatlan mostohát.

Aranytalárban a parókák
Az idő festményét
Porig rombolták
S kitörölték
Emlékeinkből az adattárt.

2018. 08. 15. - Nemesnádudvar

Előző oldal DadaistaB