Utoljára...
Szépirodalom / Élet-halál (1586 katt) | bel corma |
2011.09.21. |
Vágyakból font, színes koszorú,
mi egyszerre szép, és szomorú,
halkan elmúlik.
Naivan elringat az illúziók világa,
csokorba gyűjtött, tarka virága,
a porba hullik.
Az elfeledett szeretet öreg fája,
vén gyökerének önzetlen álma,
vigyázzon a világra.
A remény szűzies, fehér rózsája,
mit fojtogat gonosz, fekete párja,
ő haljon meg utoljára.
Előző oldal | bel corma |