Igaz mese

Szépirodalom / Versek (752 katt) Norton
  2011.09.20.

A szeretet biz önzetlen,
a vágy az viszont önző,
az elvárások tengerében
az önérdek a döntő.

Neked ilyen nő kellene,
neki olyan férfi,
ha vágyaik hasonlóak,
mindkettőtök érzi.

Ennyi legyen bankszámlája,
annyi egyéb mérete,
legyen gazdag, két diplomás,
s gyönyörű az élete.

Kocsi kell és lakás persze,
de legjobb, ha van mindkettő,
telve legyen a bankszámla,
mert a karcsú sajnos rettentő.

Megvannak az elvárások,
magasak az igények,
embert veszünk halpiacon,
elhaltak az erények.

Ha megszületik gyermeketek,
hasonlítson reátok,
legyen okos, szolgálatkész,
olyan, amit elvártok.

Mindent tudjon jó előre,
már az anyja méhében,
azzá váljon, mit akartok,
már az első évében.

Józsi sajnos nem felelt meg
a bősz szülői vágynak,
s ha megfeszült sem volt elég jó,
használati tárgynak.

„Ilyen legyél, olyan legyél!”
ő már kérni sem mer...
„Más gyerek, nézd, milyen rendes!
Te sose leszel ember!”

Nem azt lesték, hogy mit akar,
mit tehetnek érte,
csak bántották és kritizálták,
pedig sose kérte.

Egyszer bizony belefáradt,
annyi fájó év után,
s tölgyfaágra húzta magát,
egy tüzes, forró délután.

Ismerősök nem értették:
Pedig gazdag a család!
Megveszett az úri fiú,
jó dolgában, a galád!

Más kezét-lábát összetenné,
ha jó szülőktől annyit kap,
most is kriptát építenek,
s szép beszédet mond a pap.

Az emberek ezt nem érthetik,
de én tudom, mi ártott,
megkapott ő mindenfélét,
csak szeretet hiányzott.

Mert a szeretet az önzetlen,
a vágy az viszont önző,
az elvárások tengerében
az önérdek a döntő.

A szeretet csak adni akar,
a vágy pediglen elvenni,
az a baj e bús világban,
hogy az ember ezt már keveri!

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 2 db)