Üzenet
Kedvesem, levelemet néked
sóhajtva, remegő kézzel írom
addig, amíg erős vagyok, és
áradó könnyek nélkül bírom.
Boldog vagyok, mert érzem,
értem lobog szerető véred,
de szomorú, hisz tudom, a
harcban fájdalom a béred.
Ha elkeserednél, úgy csak
nézz a tündöklő csillagokra,
hisz tudod, azok mindenütt
egyként ragyognak arcunkra.
Szerelmes szavaidat majd
suttogd a szertelen szélnek,
és azok a messzi távolból
lelkemnek húrjain zenélnek.
Kedves, csak tarts ki, mert én
várok reád s el nem feledlek,
s ha lehunyod fáradt pilláidat,
édes álomként megkereslek.
Ha acél szaggatja fel tested,
és lelked az árnyaknak adod,
reám csak hervadó emléked,
s a gyász sötét színét hagyod.
