Őszi álom
Midőn az égszínkék drágakő
Illanó ragyogást sző,
Őszi verőfényből sejlő sugarak
Édes álmokat sugallnak.
S az őszi szellő hűs érintése
Rászáll egy elsárgult falevélre.
Szikrázó fák ódon illatú ágán
Pihen egy csepp harmat-ágyán.
Hajnali pírban úszó harmat
Lecsókolja ajkakról a fájdalmat.
Pernye ring az ősz álmos ölén,
Megpihen a hajnal ködén.
Nyár emléke hűs palástot ölt,
Deres virágokat sarjaszt a föld.
Márvány-könnyek égi kékje
Csillan bele a messziségbe.
Megkondul az avar kietlen harangja,
Múló álmok szépségét suttogva szavalja.
Hideg szél söpör végig a mélabús tájon,
Egy esőcseppben tükröződik az őszi álom.
2011. augusztus 22.
